Összesen:
0 Ft
Részletek
Hasonló termékek
Adatok
Vélemények
Eredeti leírás
Részletek
Ez a készlet tartalmazza:
1 x amerikai légideszant-parancsnokság
1 x amerikai Airborne Medium Machine Gun Team
1 x amerikai Airborne Medium Mortar Team
Központ
Az amerikai erők harci tapasztalat nélkül és gyakran minimális kiképzéssel kezdték a háborút. Miután megismerkedtek a hadviselés realitásaival, mind a tisztek, mind a legénység gyorsan tanult. A csapatok iránti állandó kereslet azonban azt jelentette, hogy a viszonylag tapasztalatlan ajánlatok még a háború végén is cselekvésre ösztönözhették a katonákat. Mind a tapasztalat, mind az előléptetés gyakran nagyon gyorsan érkezett, akár Európában, akár a Csendes-óceánon.
Orvos
A tábori orvos a legnagyobb esélyt adja a sebesült katonának a súlyos sérülések túlélésére, és gondoskodhat arról, hogy a könnyebben megsebesült katonák a lehető leggyorsabban visszanyerjék harcképes állapotukat. Az egészségügyi személyzet fiatal tagjai, például a hordágyvivők, elkísérhetik az orvosokat a terepen. Az orvostisztek nem mindig voltak felfegyverkezve, de a gyakorlatban gyakran hordtak maguknál pisztolyt önvédelemre.
Közepes géppuska
Az amerikaiak egy kiváló közepes géppuskával voltak felszerelve: a Browning M1919A4 .30-cal. Súlya (14,6 kg) miatt mindig háromlábú állvánnyal használták. Tűzgyorsasága 500 lövés/perc, effektív lőtávolsága pedig több mint 1000 méter volt. Az ejtőernyős osztagoknak lehetőségük volt az M1919A6-os típust viselni – a Browning .30-cal géppuska egy könnyített csővel, tussal és kétlábú állvánnyal ellátott változatát, amely egy könnyű géppuskaként szolgált.
Bazooka
Az amerikai Bazookát először North Africa-ban és Tarawán vetették be 1942 novemberében. Az első változatnak (M1A1) két markolat és egy fa tartószerkezete volt. 1943-ra megjelent az új változat, amelyen már nem volt elülső markolat, de továbbfejlesztett elektromos tüzelőrendszerrel rendelkezett. A végső változat hosszabb volt (1,55 m), és a hatótávolságot 200-250 yardról 300 yardra növelte. Az M6 HEAT rakéta könnyedén áthatolt 76 mm-es páncélzaton 30°-os szögben, vagy 110 mm-es páncélzaton 90°-os szögben.
Könnyű habarcs (M2)
Az aknavetők voltak a leggyakrabban elérhető támogató fegyverek. Az ejtőernyősöknek és a rohamosztagosoknak szakaszonként egy aknavetőjük volt, a századszinten esetleg kiosztottakon felül. Általában megfelelő hátsó pozícióban helyezkedtek el, legfeljebb 100 yardra a megfigyelőtől, hogy „lefedjék a szakaszterület legveszélyesebb megközelítéseit”. A standard könnyű aknavető viszonylag nagy kaliberű, 60 mm-es volt. Ennek megfelelően nagyobb és hatékonyabb lövedéket lőtt ki nagyobb hatótávolságon, mint a Germans and British által használt kisebb aknavetők. Az egyetlen probléma a súly (19 kg) volt, ami azt jelentette, hogy nagyobb csapatra volt szükség a mozgatásához. Az ejtőernyősöknek egy könnyebb változatuk volt (az M19 csak 9 kg-ot nyomott).
1 x amerikai légideszant-parancsnokság
1 x amerikai Airborne Medium Machine Gun Team
1 x amerikai Airborne Medium Mortar Team
Központ
Az amerikai erők harci tapasztalat nélkül és gyakran minimális kiképzéssel kezdték a háborút. Miután megismerkedtek a hadviselés realitásaival, mind a tisztek, mind a legénység gyorsan tanult. A csapatok iránti állandó kereslet azonban azt jelentette, hogy a viszonylag tapasztalatlan ajánlatok még a háború végén is cselekvésre ösztönözhették a katonákat. Mind a tapasztalat, mind az előléptetés gyakran nagyon gyorsan érkezett, akár Európában, akár a Csendes-óceánon.
Orvos
A tábori orvos a legnagyobb esélyt adja a sebesült katonának a súlyos sérülések túlélésére, és gondoskodhat arról, hogy a könnyebben megsebesült katonák a lehető leggyorsabban visszanyerjék harcképes állapotukat. Az egészségügyi személyzet fiatal tagjai, például a hordágyvivők, elkísérhetik az orvosokat a terepen. Az orvostisztek nem mindig voltak felfegyverkezve, de a gyakorlatban gyakran hordtak maguknál pisztolyt önvédelemre.
Közepes géppuska
Az amerikaiak egy kiváló közepes géppuskával voltak felszerelve: a Browning M1919A4 .30-cal. Súlya (14,6 kg) miatt mindig háromlábú állvánnyal használták. Tűzgyorsasága 500 lövés/perc, effektív lőtávolsága pedig több mint 1000 méter volt. Az ejtőernyős osztagoknak lehetőségük volt az M1919A6-os típust viselni – a Browning .30-cal géppuska egy könnyített csővel, tussal és kétlábú állvánnyal ellátott változatát, amely egy könnyű géppuskaként szolgált.
Bazooka
Az amerikai Bazookát először North Africa-ban és Tarawán vetették be 1942 novemberében. Az első változatnak (M1A1) két markolat és egy fa tartószerkezete volt. 1943-ra megjelent az új változat, amelyen már nem volt elülső markolat, de továbbfejlesztett elektromos tüzelőrendszerrel rendelkezett. A végső változat hosszabb volt (1,55 m), és a hatótávolságot 200-250 yardról 300 yardra növelte. Az M6 HEAT rakéta könnyedén áthatolt 76 mm-es páncélzaton 30°-os szögben, vagy 110 mm-es páncélzaton 90°-os szögben.
Könnyű habarcs (M2)
Az aknavetők voltak a leggyakrabban elérhető támogató fegyverek. Az ejtőernyősöknek és a rohamosztagosoknak szakaszonként egy aknavetőjük volt, a századszinten esetleg kiosztottakon felül. Általában megfelelő hátsó pozícióban helyezkedtek el, legfeljebb 100 yardra a megfigyelőtől, hogy „lefedjék a szakaszterület legveszélyesebb megközelítéseit”. A standard könnyű aknavető viszonylag nagy kaliberű, 60 mm-es volt. Ennek megfelelően nagyobb és hatékonyabb lövedéket lőtt ki nagyobb hatótávolságon, mint a Germans and British által használt kisebb aknavetők. Az egyetlen probléma a súly (19 kg) volt, ami azt jelentette, hogy nagyobb csapatra volt szükség a mozgatásához. Az ejtőernyősöknek egy könnyebb változatuk volt (az M19 csak 9 kg-ot nyomott).
*A fenti szöveg automatikusan lett létrehozva. Az eredeti, idegen nyelvű leírást az "Eredeti leírás" lapfül alatt találod.
GYERE! TÁRSASOZZ VELÜNK!
Hasonló termékek
Adatok
Kiadó
Warlord Games
Címkék
minik, angol, Warlord Games, BlackFire
Gyártói cikkszám
402213104
Vonalkód
5060572503083
Cikkszám
BFR63596
Vélemények
Nincsenek témák!
Eredeti leírás
This set contains:
1 x US Airborne HQ
1 x US Airborne Medium Machine Gun Team
1 x US Airborne Medium Mortar Team
HQ
American forces started the war with no experience of combat and often with minimal training. Once exposed to the realities of warfare both officers and men learned quickly. However, the constant demand for troops meant that relatively Inexperienced offers could still find themselves leading men into action even at the end of the war. Both experience and promotion often came very quickly whether in Europe or the Pacific.
Medic
The field medic presents the wounded soldier with his best chance of surviving serious injury and can ensure those lightly wounded soldiers are returned to fighting fitness as rapidly as possible. Junior medical staff, such as stretcher-bearers, can accompany medics in the field. Medical officers were not always armed but in practice, a pistol was often carried for self-defence.
Medium Machine Gun
The Americans were equipped with an excellent medium machine gun: the Browning M1919A4 .30-cal. Because of its weight (31lbs), it was always used with a tripod. It had a rate of fire of 500 rounds per minute and an effective range of over 1,000 metres. Paratrooper squads could carry the M1919A6 – a version of the Browning .30-cal. machine gun fitted with a lightened barrel, stock and bipod, in an attempt to provide a squad light machine gun.
Bazooka
The American Bazooka was first used in North Africa and on Tarawa in November 1942. The first version (M1A1) had two grips and a wooden support. By 1943 the new version was released which no longer had the front grip but had an improved electrical firing system. The final version was longer (1.55m) and improved the range from 200–250 yards to 300 yards. The M6 HEAT rocket could easily penetrate 76mm of armour at 30° or 110mm at 90°.
Light Mortar (M2)
Mortars were the most commonly available type of support weapon. Paratroopers and Rangers had one mortar per platoon, in addition to those that may have been assigned at company level. Normally they were deployed in a suitable rear position, no further than 100 yards from the observer in order to ‘cover the most dangerous approaches to the platoon area’. The standard light mortar was of relatively large calibre at 60mm. It fired a correspondingly larger and more effective shell over a greater range than the smaller mortars used by the Germans and British. The only problem was the weight (19kg) that meant a larger team was needed to move it. The Paratroopers had a lighter version (the M19 only weighed 9kg).
1 x US Airborne HQ
1 x US Airborne Medium Machine Gun Team
1 x US Airborne Medium Mortar Team
HQ
American forces started the war with no experience of combat and often with minimal training. Once exposed to the realities of warfare both officers and men learned quickly. However, the constant demand for troops meant that relatively Inexperienced offers could still find themselves leading men into action even at the end of the war. Both experience and promotion often came very quickly whether in Europe or the Pacific.
Medic
The field medic presents the wounded soldier with his best chance of surviving serious injury and can ensure those lightly wounded soldiers are returned to fighting fitness as rapidly as possible. Junior medical staff, such as stretcher-bearers, can accompany medics in the field. Medical officers were not always armed but in practice, a pistol was often carried for self-defence.
Medium Machine Gun
The Americans were equipped with an excellent medium machine gun: the Browning M1919A4 .30-cal. Because of its weight (31lbs), it was always used with a tripod. It had a rate of fire of 500 rounds per minute and an effective range of over 1,000 metres. Paratrooper squads could carry the M1919A6 – a version of the Browning .30-cal. machine gun fitted with a lightened barrel, stock and bipod, in an attempt to provide a squad light machine gun.
Bazooka
The American Bazooka was first used in North Africa and on Tarawa in November 1942. The first version (M1A1) had two grips and a wooden support. By 1943 the new version was released which no longer had the front grip but had an improved electrical firing system. The final version was longer (1.55m) and improved the range from 200–250 yards to 300 yards. The M6 HEAT rocket could easily penetrate 76mm of armour at 30° or 110mm at 90°.
Light Mortar (M2)
Mortars were the most commonly available type of support weapon. Paratroopers and Rangers had one mortar per platoon, in addition to those that may have been assigned at company level. Normally they were deployed in a suitable rear position, no further than 100 yards from the observer in order to ‘cover the most dangerous approaches to the platoon area’. The standard light mortar was of relatively large calibre at 60mm. It fired a correspondingly larger and more effective shell over a greater range than the smaller mortars used by the Germans and British. The only problem was the weight (19kg) that meant a larger team was needed to move it. The Paratroopers had a lighter version (the M19 only weighed 9kg).
